Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A hónap szentjei és ünnepei

AUGUSZTUS

Ligouri szent Alfonz Mária püspök és egyháztanító
Ünnepe: augusztus 1.

1696-ban született nápolyi nemes családból. Az ügyvédi pályára lépett. Egy perrel kapcsolatban tévedésre jött rá, és ez meggyőzte a világi dolgok hiábavalóságáról. A papi pályára lépett, hivatása lett a nép nagyarányú, rendszeres és korszerű lelki gondozása. A bűnösök és lanyha keresztények is tömegesen tértek meg hatására. A népmissziók szolgálatára társulatot szervezett. XIV. Benedek pápa - látva áldozatos működésüket - jóváhagyta, és Redemptorista szervezet néven terjedt el. Később engedelmességből elfogadta a püspöki kinevezést. Egyházmegyéjében minden plébánián missziót tartott, megszüntette az egyházi visszaéléseket: sokat tett a papság életszentségének és képzettségének érdekében. 79 élves korában visszamehetett szerzetébe, és azt vezette, még ágyhoz kötötten is. 94 éves korában halt meg; 1839-ben szentté, 1871-ben egyháztanítóvá avatták. Írásai 60 kötetet tesznek ki. Legnevezetesebb műve a Theologia Moralis, melyet a gyóntatók számára írt. Ma is népszerűek az Oltáriszentség és Szűz Mária dicsőítésére írt imái.

Vianney szent János Mária áldozópap
Ünnepe: augusztus 4.

Édesanyja Isten szolgálatára nevelte, de a francia forradalom, majd az anyagi nehézségek lehetetlenné tették taníttatását. Földműves munkát végzet, de hő vágya volt, hogy pap lehessen. 19 éves korában sikerült iskolába kerülnie, de igen sokat küzdött a tanulással. A szemináriumban a fogyatékos latin tudása miatt nehezen végezte tanulmányait. 29. éves korában pappá szentelték, káplán lett, majd Ars plébánosa. A vallástalan falut néhány év alatt megváltoztatta, híre bejárta az egész országot. Nagyra értékelték őt, mint gyóntatót, a hívek mindenfelől sereglettek hozzá, és tanácsait szent tisztelettel fogadták. Súlyos kísértések és testi fájdalmak gyötörték, mégis mindig mindenkinek szeretettel állt szolgálatára. Az eucharisztikus Jézus volt életének középpontja. 74 éves korában halt meg 1859. augusztus 4-én. XI. Pius pápa avatta szentté 1925-ben, és tette meg a plébánosok és lelkipásztorok védőszentjévé.

Havas Boldogasszony - Szűz Mária Római főtemplomának felszentelése
Ünnepe: augusztus 5.

A Szent Szűz római főtemplomának, a Santa Maria Maggiore bazilikának szentelési évfordulóját ünnepeljük ma. A legenda szerint IV. Szent Liberius pápa idejében az örök városban egy János nevű gazdag particius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. A Szent Szűz álomban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, templomot emeljenek tiszteletére. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony bazilikának is nevezik. A felépített bazilikát III. Sixtus pápa díszítette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyjai méltóságát.

Urunk színeváltozása
Ünnepe: augusztus 6.

A Tábor-hegyi megdicsőülés ünnepét eredetileg csak a keleti keresztények ülték meg. A nyugati egyházban III. Kallixtus pápa rendelte el hálaünnepül annak emlékére, hogy Hunyadi János és Kapisztrán Szent János vezetésével a magyar seregek, 1456-ban Nándorfehérvárnál győzelmet arattak a törökök felett. Ennek emlékét hirdeti az egész világon a déli harangszó. Jézus megdicsőülésének helye, a régi hagyomány szerint, a Tábor-hegye volt. Ide ment fel három tanítványával: Péterrel, Jakabbal és Jánossal.

Szent II. Szixtusz pápa, vértanú
Ünnepe: augusztus 7.

Szixtuszt 257-ben szentelték Róma püspökévé. Valeriánus császár üldözése alatt halálbüntetés terhe alatt tilos volt a keresztényeknek halottaik sírjánál összegyűlni. 258. augusztus 6-án Sixtus pápát négy diakónusával együtt elfogták a Kallixtusz-katakombában és ott, ahol a szentmisét végezte vértanúhalált szenvedett. Fődiakónusával, Szent Lőrinccel együtt a III. század legtiszteltebb vértanúja.

Szent Domonkos áldozópap
Ünnepe: augusztus 8.

Minden átelmélkedett igazságot átadni! Ez volt szent Domonkos jelmondata. Nem csak a domonkosok, de minden megkeresztelt ember feladata is ez: a Krisztusban megélt valóság tovább adása. A hangsúly egyaránt vonatkozik az elmélkedés fontosságára és a megosztásra is. Csak akkor lehet igaz és gyümölcsöző igehirdetésem, hitoktatásom, tanúságtételem, ha előtte "átbeszélem" az Úrral. De az elmélkedések, adorációk során kapott isteni ajándékokat is meg kell osztanom testvéreimmel, hiszen így valósulhat meg személyes életemben is szent Pál gondolata: "élek többé nem én, hanem Krisztus él bennem!"

A keresztről nevezett szent Terézia Benedikta szűz, vértanú (Edit Stein) Európa társvédőszentje.
Ünnepe: augusztus 9.

1891-ben született Breslauban, zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé, és állandó kapcsolatot tartott fenn korának jeles képviselőivel. (Husserl) Nagy hatással volt rá Avilai szent Teréz önéletrajza, és a kereszténységgel való számos találkozás hatására 1922. január 1-én megkeresztelkedik. Bár ekkor szeretett volna a Kármelbe lépni, de a tanítás és oktatás lett a feladata. Vágya csak 1933-ban teljesült, és Köln városának monostorába lépett be, ahol folyamatosan tette le a fogadalmait, 1938-ban az örök fogadalmat. Tudományos munkát végezhetett, és a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta. keresztes szent János születésének 400. évfordulójára írt még egy cikket. 1942. augusztus 5-én, több nővérrel együtt a Gestapo elhurcolta és augusztus 9-én az Auschwitz-i haláltáborban fejezte be életét. Boldoggá avatása Kölnben 1987. május 1-én, szentté avatása 1998. október 11-én, Rómában, a szent Péter téren történt. 

Szent Lőrinc diakónus, vértanú
Ünnepe: augusztus 10.

Valeriánus császár keresztényüldözése idején, II. Sixtus pápa tanítványa és kiváló tulajdonságai miatt, fiatal kora ellenére fődiakónus volt. Mint ilyen a pápa oldalán segédkezett a szent áldozat bemutatásánál, az egyházi javakat őrizte, és a szegényeket gondozta. Amikor Sixtus pápát elfogták, szomorúan kérdezte: "Atyám, hová mész fiad nélkül?" De a pápa megvigasztalta, hogy néhány nap múlva követni fogja, de addig szét kell osztania az Egyház javait a szegények között, hogy a pogányok kezére ne kerüljön. Feladatát elvégezte. Közben megtudták, hogy ő a vagyon őrzője és elfogták. Amikor az Egyház vagyonát követelték, elővezette a betegeket és a szegényeket. Kegyetlenül megkínozták. A fogságban vakokat gyógyított meg, a megtérteket megkeresztelte. Végül a prefektus parancsára tüzes rostélyra fektették, és elevenen elégették 258. augusztus 10-én. Sírja fölé Nagy Konstantin császár bazilikát emelt, mely egyike Róma hét fő templomának.

Szent Klára szűz
Ünnepe: augusztus 11.

Szent Klára Assisiben született 1194-ben. 18 évesen tette le fogadalmát Assisi Szent Ferenc kezébe, akinek szent szegénységét követni akarta. Ferenccel együtt alapították meg a róla elnevezett klarissza rendet. Később csatlakozott hozzá két nővére is, és apjuk halála után édesanyja is. Szigorú szegénységben élt, de mégis gazdag volt a szeretet és a jámborság tetteiben. Szoros lelki barátság fűzte szerzetestársához Prágai Szent Ágneshez, III. Béla királyunk unokájához. Élete végén megérhette azt, hogy látta rendjének elterjedését még az Itálián kívüli országokban is. Meghalt 1253. augusztus 11-én, az Assisi melletti Szent Damján-kolostorban. Sértetlen teste, a róla elnevezett assisi bazilikában nyugszik.

Chantal szent Johanna Franciska, szerzetesnő
Ünnepe: augusztus 12.

1572. január 28-án született Dijon városában (Franciaország). Férjhez ment 1592-ben De Chantal báróhoz, és hat gyermekük született (akik közül kettő korán meghalt), ám férjét korán elvesztette. Ekkor, 1601-ben visszavonult Monthelon-i kastélyukba. Szalézi Szent Ferenc lett a lelki vezetője, akivel egy lelkigyakorlaton ismerkedett meg. Az ő irányítása alatt Franciska szépen haladt a tökéletesség útján: ápolta a betegeket, gondozta a szegényeket. Szalézi Szent Ferenc munkatársa lett. Együtt megalapították Annecy-ben, majd ő vezette a vizitációs nővérek szerzetesrendjét. Nagy szerepe volt Ferenc halála után annak szentté avatására történő előkészítésében. Ebben az időben Páli Szent Vince lett lelki atyja. Rendjük gyorsan terjedt, a gyakorlatban mutatta meg, hogy a szeretet, a gondoskodás és nevelés szaléziánus szelleme hatékonyan munkálkodik. Halálakor már 87 házuk volt. Rendjének fáradhatatlan szervezője volt, sokat utazott, tüdőgyulladásban hunyt el 1641. december 13-án a moulinsi rendházukban. Annecy-ben, Szalézi Szent Ferenc közelében nyugszik, koporsóikat az oltár köti össze, tabernákulummal és Jézus szentséges szívének szobrával. 1751-ben boldoggá, 1767-ben szentté avatták.

Boldog XI. Ince pápa
Ünnepe: augusztus 13.

Az itáliai Comóban született 1611. május 19-én. Családi nevén Odescalchi Benedeknek hívták. Először a katonai pályát választotta, de az Egyház szolgálatában kötelezte el magát, 31 éves korában már bíboros. Ferrarai legátusként a "szegények atyja"-ként emlegették. 1650-től novarai püspök. 1676-ban választották pápává. Kitűnt nagylelkűségével, jámborságával, tisztaságával, lelkiismeretességével, egyszerűségével. Hazánk egyik legnagyobb jótevője, a török iga alól való felszabadítás mozgatója és lelke. Élete fő céljának a keresztény Európa, de főként Magyarország megmentését tekintette. Míg erre hatalmas összegeket költött, maga a legszegényebben élt. Buda visszafoglalásának napját, (1686.) szeptember 2-át az egész katolikus világra kiterjedően Szent István magyar király ünnepévé rendelte. Szentéletű főpap volt, aki erélyesen küzdött az egyháziak világiassága ellen, kereste a protestánsokkal való kibékülés lehetőségét, rendszeresítette a hitterjesztést a pogányok között. A magyar hála és kegyelet megemlékezéseként szobra ott áll a budai várban.

Szent Maximilián Mária Kolbe áldozópap, vértanú
Ünnepe: augusztus 14.

1894. január 8-án született a Lengyelországban, vallásos szülőktől. Vidám, élénk gyermekkor után a Ferences Minorita rendbe lépett. Fogadalomtétel után Rómába küldték. Kitűnt áldozatosságával, felebaráti szeretetével és a Szűzanya iránti tiszteletével. 1918. április 28-án szentelték pappá. Még Rómában indította a "Szeplőtelen Szűz Hadserege" mozgalmat. 1927-ben, Varsó mellett megalapította a "Szeplőtelen városát" és nyomdáját. 1930-ban Japánba küldik misszionáriusnak. Egészsége miatt 1936-ban visszatért Lengyelországba. 1940-ben a németek kiürítették a "Szeplőtelen városát", őt az auschwitzi haláltáborba vitték. Itt önként jelentkezett egy halálra ítélt családapa helyett az éhségbunkerbe. Imáival és áldásával kísérte társait, míg 1941. augusztus 14-én injekcióval megölték. Harminc évvel később, 1971. október 17-én VI. Pál pápa boldoggá, II. János Pál pápa pedig 1982. október 10-én szentté avatta.

Szent Tarzíciusz vértanú
Ünnepe: augusztus 15.

A kereszténység terjedését a pogányok nem nézték jó szemmel. Rómában több száz embert vetettek börtönbe a hitük miatt. Hívő testvéreik nem hagyták el őket. Ahogy a beteghez, úgy a rabokhoz is igyekeztek eljuttatni Krisztus Testét. A börtönökbe azonban nehezen jutottak be a felnőttek, ezért oda gyerekek vitték el az Oltáriszentséget. Közéjük tartozott Tarzíciusz, aki fiatal volt és elég ügyes ahhoz, hogy bejusson a börtönökbe, és megáldoztassa a keresztényeket. A püspök ruhából készült tarsolyba tette az Oltáriszentséget, a tarsolyt pedig Tarzíciusz nyakába akasztotta, aki örvendezve indult útjára. Már majdnem a börtön bejáratához érkezett, ahol engedélyt kellett kérnie, hogy ismerőseit, barátait meglátogassa, amikor néhány fiú játszani hívta. Tarzíciusz nemet mondott, erre elé álltak és rángatni kezdték. Ő attól félt, hogy letépik róla az Oltáriszentséget rejtő tarsolyt, ezért kezét a mellére szorította. Egyre jobban támadták. Biztosan ő is keresztény – kiabálták. Vegyük el, amit a ruhája alatt rejteget! Az egész csapat a hősiesen védekező fiúra támadt. Tarzíciusz látta, hogy az Eukarisztiát nem tudja kimenteni a pogány társai kezéből, gyorsan magához vette Jézus Testét, hogy azok meg ne gyalázhassák. Erre a fiúk még inkább megvadultak. Megetted a kincsedet? Majd kiverjük belőled! Ütötték, verték őt. A nagy kiabálásra az őrség egyik tagja közéjük rohant és szétválasztotta őket. A fiúk elrohantak, csak Tarzíciusz maradt a küzdelem helyszínén. Alig volt benne élet. A katona mellé térdelt. Azonnal megismerte, hiszen titokban ő is abba a közösségbe járt. Hol van az, akit magaddal hoztál? – kérdezte. Velem van, a szívemben – suttogta a fiú és meghalt. Vértanúsága a hagyomány szerint 257. augusztus 15-én történt. Szent Tarzíciusz a ministránsok védőszentje.

Szűz Mária mennybevitele (Nagyboldogasszony)
Ünnepe: augusztus 15.

A legfiatalabb dogma Máriáról, de maga az ünnep igen ősi. Szent István király is Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. Mária, fia mellett, mint mindannyiunk édesanyja közbenjár értünk, imádságra, bűnbánatra hív mindannyiunkat. 

Szent Bernát apát, egyháztanító
Ünnepe: augusztus 19.

A mézajkú mesternek is nevezik, csodaszép írásai miatt. Élete példájával az erények útján vezette társait. Isten erejében bízva szolgálta a béke és az egység helyreállítását. Isten házáért, az egyházért való buzgóság lobogott lelkében. Ezt a lelkesedést szeretnénk eltanulni tőle. 1090-ben született a franciaországi Dijon közelében. Vallásos nevelésben részesült, 21 éves korában a Citeaux-i kolostorba ment, innét a ciszterci elnevezés. 1115. június 25-én Szent István apát Bernátot Clairvaux-ba küldte és ott élt, mint apát, haláláig, 1153. augusztus 20-ig. A szerzetesi és papi életforma vezető alakja volt. Fejedelmek és királyok tanácsadója, sőt maga a pápa is többször kikérte tanácsát. Ragyogó szónoki tehetségét tükrözi az a 300 beszéd, amely megmaradt. Ezen kívül 12 kisebb-nagyobb terjedelmű munka és 531 levél bizonyítja mély lelkiségét, rendkívüli bölcsességét és elmélyült tudását. Lelki életét saját szavai jellemzik: "Az istenszeretet mértéke a mérték nélküli szeretet" 1174-ben III. Sándor pápa avatta szentté, 1830-ban VIII. Pius egyháztanítóvá tette.

Szent István király, Magyarország fővédőszentje
Ünnepe: augusztus 20.

Ünnepnap számunkra, kiemelkedő ünnepnap. A kezdetekre emlékezünk, arra az útra, amelyen a szent király indította el nemzetünket, és amelyet ma nekünk kell járnunk, amelyet ma nekünk kell megtalálnunk, és másoknak is megmutatnunk. Csak a szentistváni út járható ma is. Csak ezen az úton boldogulhat nemzetünk. Esztergomban született 969 körül. A keresztény hitre térve Szent Adalbert püspök megkeresztelte. Atyjának, Géza nagyfejedelemnek művét folytatva kereszténnyé tette nemzetét. II. Szilveszter pápától kért megerősítést és koronát. 1000-ben Magyarország királyává koronázták. Feleségével, Boldog Gizellával és fiával, Szent Imrével a magyar család első szent példáját adták. Igazságos, békeszerető és szent életű király volt, aki az Egyház törvényeit megtartotta és alattvalói igazi javát kereste. Tíz püspökséget, több kolostort alapított, az egyházi életet messzemenően támogatta. Miután utolsó fiúgyermekét, Imrét is elvesztette, országát a Boldogságos szűz Mária oltalmába ajánlotta. 1038. augusztus 15-én halt meg, és Székesfehérvárott, az általa épített Nagyboldogasszony-székesegyházban temették el. Szent László király avatta szentté 1083. augusztus 20-án.

Szent X. Piusz pápa
Ünnepe: augusztus 21.

Veneto tartományban, Riese falucskában született 1835-ben. Családi neve Giuseppe Sarto volt. Páduában tanult, 1855-ben szentelték pappá és 29 év múlva mantuai püspökké. 1893-ban velencei pátriárka lett. 1903-ban, mint bíboros, Rómába indult a pápaválasztásra. Szerénységében gondolni sem mert arra, hogy őt választják meg Szent Péter utódává. Pápai jelmondata: "Mindent megújítani Krisztusban." Ezt tettekre is váltotta a lélek egyszerűségében, szegénységben és bátorságban. Ő vezette be a gyakori szentáldozás lehetőségét, megreformálta az egyházi életet, a liturgiát és a jogot. Felszította a keresztény életet a hívek között; kora tévedéseivel bátran szembeszállt. A pápai trónon is lelkipásztor maradt, nagy imádkozó és segítő. 1914. augusztus 20-án halt meg.

Boldogságos Szűz Mária királynő
Ünnepe: augusztus 22.

 Bibliára alapozott ősi hagyomány szerint Mária Dávid király családjából származott. Az Angyali üdvözletben is véget nem érő királyi széket ígér az angyal (Lk 1, 33). A Jelenések könyvének Napba öltözött Asszonya is csillagkoronával tűnik fel (Jel 12, 1). Ilyen rendíthetetlen méltósággal ünnepelte a keresztény világ ősidőktől fogva. Az efezusi zsinaton (431) évszázados, mindenütt ismert gyakorlatot szentesítettek dogmával, azóta Máriát mint "Isten Anyját" ünnepeljük (Deipara, görögül: Theotokosz). Az ünnepet 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa, évenkénti ünneplési időpontot határozva meg Máriának erre a tulajdonságára.

Limai Szent Róza szűz
Ünnepe: augusztus 23.

1586. április 20. (vagy 30.)-án született Limában. Eredeti neve "Isabel de Flores" volt, édesanyja csak később, bérmáláskor, 1597-ben adta neki a Rózsa nevet, mert olyan szépnek látták a bölcsőben, mint egy kinyílt szép rózsát. Szépsége miatt kicsit el is kényeztették szülei, annak ellenére, hogy a nagycsalád miatt (11 gyermek) meglehetősen elszegényedtek. A szép lányt szerették volna előkelően férjhez adni. Ő másképp gondolkodott, "Jézus menyasszonya" szeretett volna lenni. Szeretett volna a szegényeken is segíteni, meg a családját is szolgálni. Sok szidást és bántalmat kellett elviselnie. Már családjában elkezdte komolyabban gyakorolni az erényeket. Fiatal korától életét az imádságnak, vezeklésnek, a tisztaságnak és a boldogságos Szűz tiszteletének szentelte. Kertjükben kis kunyhó állt, ott elmélkedett, imádkozott és szemlélődött napi 12 órán keresztül is. Vallási gyakorlatait kézi munkával váltogatta, a kertet gondozta. Az eladott termékekért kapott pénzzel szüleit támogatta. 1606. augusztus 10-én Szent Domonkos harmadrendjének lett a tagja. A rendben felvette a "Szűz Máriáról nevezett" jelzőt, pontosabban a "Rosa de Santa Maria" nevet. Lelki kínok is gyötörték, rokonai is üldözték, az Egyház részéről is bizalmatlanság fogadta. A megpróbáltatásokat türelemmel viselte, sőt egyenesen kereste. Jelentős eredménnyel haladt előre a bűnbánat és a misztikus elmélkedés útján. Haláláig megőrizte vidámságát, énekes kedvét és természet szeretetét. Három művet alkotott ebben a térben és időben messzi világban. Ő alapította az első kolostort Dél-Amerikában, szemlélődő rendek számára. Elkészítette a terveket, kijelölte a megfelelő helyet, megszerezte a szükséges pénzt. Ő ebbe a kolostorba nem vonulhatott el, az halála után csak 1623-ban nyílt meg. Később cellája köré, melyben elhunyt felépült Lima második női kolostora is. Másik nagy műve volt a szegények állandó szolgálata. A harmadik műve a misszió volt. Mint nő nem is gondolhatott arra, hogy elmenjen a legvadabb és legeldugottabb tartományokba az indiánok megtérítéséért. De lelkesen gondolt és imádkozott a hőslelkű misszionáriusokért. Őszintén szerette a vad és kegyetlen indiánokat, akikről Chilében élő fivére révén hallott. Hosszú, sok fájdalommal teli haláltusát vívott az utolsó hetekben. A legnagyobb kínok dacára is örömmel készült a halálra. 1617. augusztus 24-én Limában halt meg, korán, 32 éves korában. 1668. február 12-én IX. Kelemen pápa boldoggá avatta. Lima védőszentjének nyilvánították 1669-ben, 1670-ben pedig egész Nyugat-India és a Fülöp szigetek védőszentjévé. X. Kelemen pápa avatta szentté 1671. április 12-én. Földi maradványai a limai domonkosoknál nyugszanak.  Ő Dél-Amerika, Peru első szentje. Limában az Ő tiszteletére épült Peru legnagyobb emlékműve.

Szent Bertalan apostol
Ünnepe: augusztus 24.

Ez az igaz ember sem volt mentes a helyi szóbeszéd hatásától. Ízig vérig benne élt kora és társadalma anyagi és szellemi világában. Nem volt föld fölött lebegő, nem volt beképzelt farizeus, nem volt semmi
más, mint "igaz ember". Kevesekről mondja az evangélium, hogy igaz ember. Mi is éljünk csak teljesen ebben a világban, ám (mindennek ellenére) igaz emberként.

Kalazanci szent József, áldozópap
Ünnepe: augusztus 25.

1556. vagy 1557. szeptember 11-én született José de Calasanz a spanyolországi Aragóniában, Peralta de la Sal falucskában. Kitűnő nevelést kapott a jómódú, főnemesi szülők útján. Heten voltak testvérek. Őt már kisgyermekként is "kis szent"-nek nevezték, mondják, hogy már gügyögő gyermekként különös áhítattal imádkozott. Több városban tanult, mindenütt nagyon szép eredménnyel. Társait imára, jóra vezette, vezéregyéniség volt köztük. Apja fényes karriert álmodott fiának, hallani sem akart az ifjú szándékáról, hogy pap szeretne lenni. Végül Józsefnek egy igen súlyos betegségből való csodálatos felgyógyulása változtatta meg az apa keménységét. 1583. december 17-én pappá szentelték. Előbb hazájában tevékenykedett, püspöki szolgálatban a plébániák ügyeit rendezte, orvosolta. Lemondott állásáról, mert másféle hívatást érzett. Rómába hajózott. Itt éjszakánként a szegényeket látogatta végig Róma hét legnagyobb bazilikájánál. 1592-től Rómában szegény gyermekek nevelésével foglalkozott, és ez lett igazi hívatása. Létrehozta 1597-ben Európa első ingyenes népiskoláját. Házat bérelt és adományokból egyre több gyermeket tudtak ingyenesen nevelni és tanítani. A hívek adományairól kapták a "Kegyes Iskola" nevet. 1617-ben  megalapította a piarista rendet, mint egyszerű fogadalmas kongregációt. 1621-ben társulatukat elismerték ünnepélyes fogadalmú szerzetesrendnek. Sok üldözésben és félreértésben volt része, mert iskoláiban a legmodernebb tudományokat tanították, és az egyszerűbb néposztályból származó új értelmiséget képeztek. Az üldözéseket legyőzhetetlen türelemmel viselte, ezért "második Jóbnak" vagy "keresztény Jóbnak"  is nevezik. Kilencvenéves korában, 1646-ban ellenfelei elérték, hogy rendjét feloszlassa X. Ince pápa. Ő ezt is rendíthetetlen lelki nyugalommal fogadta. Rómában 1648. augusztus 25(5)-én halt meg, halálos ágyához tisztelői tömege zarándokolt el utolsó áldásáért. Halála után nyolc évvel társulatát újból szerzetesrend rangjára emelték. Földi maradványait a római Szent Pantaleon templom főoltára alá temették. Nyelve és szíve épségben megmaradt. Sok használati tárgyát őrzik ma is. 1748-ban boldoggá avatták, szentté avatása 1767-ben volt. XII. Piusz pápa az összes katolikus népiskola védőszentjévé nyilvánította.

Szent Mónika özvegy
Ünnepe: augusztus 27.

Az afrikai Tagastében született 331-ben, sötétbőrű pún keresztény családból. Kislány korában megtanulta az önmérsékletet és a mértéktartást. Már fiatal lányként férjhez adták egy pogány férfihez, Patríciushoz. Több fia volt. Mónika igyekezett a családnak katolikus nevelést nyújtani, de férje és gyermekei lenézték vallásosságát, elhúzódtak, sőt gúnyolták miatta. Nehéz természetű férjét csodálatos türelemmel viselte el. Anyósát is türelemmel változtatta meg, barátnővé, sőt kereszténnyé tette. Az igazi édesanya példaképe: hitét imádsággal táplálta és erényeivel ékesítette. Nem adta fel a reményt, hogy környezetét megtérítse. Rendíthetetlen türelemmel igyekezett a kicsapongó Ágostont is jobb útra téríteni. Minden eszközt megragadott volna, hogy fiát megváltoztassa, de Ágoston megátalkodottságán minden próbálkozás megbukott. Pogány férjét jóságával és szelídségével segítette a megkeresztelkedésre, az halálos betegen megtért, megkeresztelkedett, 372-ben, egy évvel halála előtt. Ágoston szabadulni szeretett volna anyjától, ezért félrevezetve azt, suttyomban utazott el Rómába. Szökevény fiát Milánóban találta meg, Szent Ambrus tanítását hallgatta. A rossz úton járó fiút 14 éven át hullatott könnyeivel és állhatatos imádságával térítette meg. Kitartó könyörgése többet eredményezett, mint amennyit várt volna. Ugyanis nem csak fia, de Ágostonnak házasságon kívül született fia is, és barátja is együtt vették fel a keresztséget 386. húsvét hajnalán. Megtért fia karjaiban halt meg 387-ben, Ostiában. Először az ostiai Szent Aurea templomba temették el. 1430-ban V. Márton pápa az ereklyéket felemeltette, és most Rómában a Szent Ágoston templomban van eltemetve.

Szent Ágoston, püspök és egyháztanító
Ünnepe: augusztus 28.

Az Észak-Afrikai Tagastéban született 354-ben. Atyja eleinte pogány volt, édesanyja azonban, Mónika már keresztény. Zavaros fiatalsága volt tanulás és erkölcs terén is. Nagy becsvágy élt benne, sírni tudott, ha valaki föléje kerekedett. A játék kedvéért szívesen elhanyagolta a kötelességeit, és sok kísértése volt a hazudozásra. Jó nevű iskolákat is látogatott, de időnként garázda fiatalok társaságában is forgolódott. 371-ben szónoki és jogi tanulmányokat folytatott Karthágóban. Anyja vallásosságát ekkor dajkamesének tartotta. Pogány társaival sokat vétettek a hatodik parancsolat ellen. Ekkoriban született egy ismeretlen lánytól fia Adeodatusz. Tanulmányozta az ókori klasszikusok műveit, kereste a választ az emberi lét talányaira, de sehol sem találta. Anyja kitartó próbálkozásai, hogy megtérjen arra ösztönözte, hogy félrevezetve anyját, 383-ban Rómába, majd Milánóba szökött előle. Mónika utána ment fiának, Milánóban sem szűnt meg a megtérésre buzdítani. Ágoston azonban nem tudott szakítani bűnös életével, sem pedig gyermeke anyjával. Édesanyja könnyei és Milánóban Szent Ambrus beszédei térítették meg. Megragadta Ágostont Ambrus szónoki tehetsége, fellépése, műveltsége. Aztán Szent Antal életrajza nyomán találkozott a szerzetesi eszményképpel. Vívódva kereste a választ, mit tegyen. És akkor egyszerre csak a véletlenszerűen felütött Szentírás hirtelen megtérésre vezette. Megkeresztelkedett 387. április 25-én, húsvét éjszakáján, majd hazájába visszatérve aszketikus életet élt. 391-ben pap lett, majd 395-ben Hippo püspöke. Szavaival és írásaival az igaz hit védelmezője volt. Hívei példaképe lett, beszédeivel és írásaival nevelte őket. Küzdött kora tévedései ellen, és az igaz hitet bölcsen világította meg. 430. augusztus 28-án hunyt el Hippóban, járványos betegségben. Hippóból 500 körül a vandál üldözés elől holttestét Szardíniába menekítették. Sírja jelenleg a Milánó melletti Páviában van, az egykori longobárd fővárosban. Ide Luitprand Longobárd király hozatta 740 körül. A kései századok a "kegyelem doktora" címet adományozták neki.

Keresztelő Szent János vértanúsága
Ünnepe: augusztus 29.

Keresztelő János szerepe kiemelkedik az útkészítésben, és utat mutat nekünk az igazság melletti kiállásban is, akár vérünk ontásáig. Ha vannak olyan emberek a környezetünkben, akik hibáinkra, bűneinkre mernek figyelmeztetni minket, fogadjuk őket áldásként - ha sokszor nehéz is! Meg nem hallgatásukkal, elhallgattatásukkal csak a lelkiismeretünket próbáljuk altatni. Látszólag nekik ártunk - mint ahogy Heródes is megkötöztette a börtönben Keresztelő Jánost, aztán pedig lefejeztette -, de valójában a saját lelkiismeretünket tesszük tönkre. De a pusztában kiáltó szót nem lehet végleg elhallgattatni! Készítsétek az Úr útját!

 

Forrás: VP