Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A hónap szentjei és ünnepei

ÁPRILIS

 

Paolai Szent Ferenc remete
Ünnepe: április 2.

1416-ban született a calabriai Paola közelében. 15 éves korában kapta az indítást a remetei életre, és kemény önsanyargatással, buzgó imával mélyült benne az életszentség. Már 19 éves korában sokan csatlakoztak hozzá. 1452-ben hozzákezdtek a templom és a kolostor építéséhez. 1474-ben "Assisi Szent Ferenc remetéi" néven IV. Sixtus pápa megerősítette a "minimiták" rendjét. A Rend a legszigorúbb böjtben, a betegek és rászorulók szolgálatára rendelte magát. A rendalapító, Paolai Szent Ferenc munkáját igen sok csoda kísérte. Franciaországban halt meg 1507 Nagypéntekén. X. Leo pápa avatta szentté.

Szent Izidor püspök, egyháztanító
Ünnepe: április 4.

Cartegnában született (Spanyolországban). Testvérei Szent Leander és Szent Fulgentius püspökök. Izidor már ifjú korában kitűnt a tudományok területén. Remeteségbe vonult, majd később bátyjával, Szent Leanderrel térítette a gótokat. 600-ban Leandert követte a sevillai érseki székben. Kolostorokat szervezett, ezeknek szabályzatot írt. Eredményesen küzdött az arianizmussal szemben. Iskolákat állított fel, Sevillában főiskolát létesített. A toledoi nemzeti zsinaton kezdeményezésére sok új és jó törvény született. Halála előtt mindenét szétosztotta. 636-ban halt meg. "A középkor legnagyobb iskolamesterének" nevezik.

Ferreri Szent Vince O.P.
Ünnepe: április 5.

Spanyol nemesi családból származott. A nyugati egyházszakadás idején lépett fel mint a hit rendíthetetlen hirdetője. Dominikánus szerzetes lett. Tanulmányai befejeztével Valenciában a Szentírás-magyarázat tanára lett. Itt kezdte térítő munkáját a zsidók között. Állítólag csak Spanyolországban 25 ezer zsidót és 8 ezer mórt térített meg. Mint apostoli hithirdető bejárta Skóciát és Írországot. Fáradhatatlanul prédikált, gyóntatott, térített pogányokat, eretnekeket és hitükben lanyhákat. Észak-Franciaországban, Vannes-ban halt meg 1419. április 5-én.

De la Salle Szent János
Ünnepe: április 7.

Franciaországban, Reimsben született 1651-ben. 1678-ban pappá szentelték. A szegény sorsú ifjúság nevelésének munkájába állt tizenkét társával. Az Iskola-testvérek szerzetes társulatát alapította, és velük a népiskolai oktatás nagy munkájában óriási szerepet töltött be. Tanítóképzőket alapított. Mindenét a szegényeknek adta. Sokszor az egész éjszakát imádságban töltötte. 68 éves korában halt meg, Nagypénteken. Utolsó szavai: "Mindenben imádom Isten rám vonatkozó akaratát."

Szent Szaniszló püspök, vértanú
Ünnepe: április 11.

Előkelő családban született 1030 körül Krakkó mellett. Gniezno-ban, majd Franciaországban tanult. Előbb falusi plébános volt, azután 1072-ben Krakkó püspöke lett. Szülei halála után a szegények között elosztotta örökségét: a szegények "atyja" volt. Szigorú életet élt, és elvárta a papságtól és a főnemesektől is a hitbeli és erkölcsi példamutatást.
II. Boleszláv királyt bűnös élete miatt többször figyelmeztette. A király hamis tanút állított a püspök ellen, de Isten csodával mentette ki az alaptalan vádaskodásból. Szaniszló félelem nélkül intette a királyt, végül kiközösítette kicsapongó életmódja miatt. A felbőszült király gyilkos dühében - szentmise közben - maga végzett a püspökkel 1079. április 11-én. A szent vértanú holttestét a krakkói székesegyházban helyezték el.

Szent I. Márton pápa
Ünnepe: április 13.

Római presbiter volt, amikor 649-ben pápává választották. II. Konstantin császár az eretnek hitvallási forma aláírására akarta kényszeríteni. A pápa Rómában zsinatot hívott össze, és elítélte az eretnek tanításokat. Konstantinápolyba vitték. Ott halálra ítélték, majd Cherzonesoszba vitték, ahol 656. április 13-án meghalt. Holttestét Rómába vitték át. A vértanúk között tiszteljük.

Soubirous Szent Bernadett
Ünnepe: április 16.

Bernadett 1844. január 4-én született Lourdes-ban, szegény munkáscsaládból. Már gyermekkorában sokat kellett dolgoznia. 14 éves volt, amikor 1858. február 11 és július 16 közötti időben tizennyolcszor megjelent neki a Szűzanya. Mária azt mondta neki, hogy nem ebben az életben, hanem a túlvilágon teszi boldoggá. A jelenések miatt sokat zaklatták még az egyháziak is addig, amíg a jelenéseket hivatalosan el nem ismerték. Jelen volt még, amikor Lourdes-ban megépült az altemplom. Azután 1866 júliusában bevonult a Caritas és Iskolanővérek Nevers-i kolostorába. Meg-nem-értés, betegség és szenvedés volt itt is a sorsa. Fogadalmát is csak akkor tehette le, amikor betegsége életveszélyesre fordult. Mindössze 35 évet élt. 1879. április 16-án halt meg a Nevers-i kolostorban. Holttestét épségben találták meg, amikor 30 év múlva felnyitották a sírját. Így látható teste most is a templom oldalkápolnájában. 1925-ben boldoggá, 1933-ban szentté avatták.

Szent Anzelm püspök, egyháztanító
Ünnepe: április 21.

1034-ben Olaszországban született. Bencés kolostorba lépett, 1078-ban apát lett. Hódító Vilmos angol király innen hívta meg, és 1098-ban a pápa Canterbury-i érsekké nevezte ki. A püspöki székek betöltése (investitura) harca miatt menekülnie kellett, és 1103-ban Rómába ment. Érseki székét 1106-ban foglalhatta el újra. Három évre rá, 1109. április 21-én halt meg. Eredeti gondolkodású és igen termékeny író volt, azért alkalmazza rá az Egyház a Szentírás szavait.

Szent Adalbert püspök, vértanú
Ünnepe: április 23.

Előkelő családból származott, és a keresztségben a Wojtech nevet kapta. Magdeburgban nevelkedett. 982-ben Ditmár prágai püspök szentelte pappá, és nem sokkal később utóda lett a püspöki székben. Szigorú életmódjáért és hajlíthatatlan jelleméért nem sokáig tűrték. 989-ben Rómába ment, majd 992-ben visszatért Magyarországon keresztül a püspöki székébe. Mivel az ellenségeskedés nem szűnt meg, 994-ben Magyarországra jött, és egy esztendős itt-tartózkodása alatt keresztelte és bérmálta meg Vajkot, első királyunkat: Szent Istvánt. A pápa parancsára 996-ban megpróbált visszatérni Prágába, de mivel ott nem fogadták be, előbb Lengyelországban térített, majd Poroszországba ment, ahol 997. április 23-án vértanúságot szenvedett.

Sigmaringeni Szent Fidél pap, vértanú
Ünnepe: április 24.

Előkelő svájci családból származott. Előbb ügyvéd volt, majd pappá szenteltette magát, és a kapucinus rendbe lépett. Róma Svájcba küldte hithirdetőnek, ahol mint a Hittérítő Kongregáció első vértanúja fejezte be életét Seewies-ben. A protestánsok a templomban agyonverték 1622. április 24-én. XIV. Benedek pápa avatta szentté 1746-ban.

Szent György vértanú
Ünnepe: április 24.

Tisztelete valószínűleg a palesztinai Liddából ered. Rengeteg legenda tanúsítja, hogy nagyon népszerű szent a keleti és nyugati Egyházban. A történelem azt őrizte meg róla, hogy Diokleciánusz császár katonája volt, a kisázsiai, kappadóciai seregek vezére. Krisztus tanításának követéséért elfogták, börtönbe vetették és súlyos kínzások után, 303-ban kivégezték.

Szent Márk evangélista
Ünnepe: április 25.

Zsidó papi családból származott. Zsidó neve: János. Az Úr szenvedése idején még ifjú volt. Szent Pál első apostoli útján elindult rokonával, Barnabással, de Pergéből visszafordult. Ezért a második apostoli úton már nem vett részt, hanem Barnabással együtt Ciprus szigetére ment. Később Péter apostollal együtt Rómában tartózkodott, és ott tolmácsolta Szent Péter prédikációit. Ezeket írta le evangéliumában.
Az Apostol-fejedelmek vértanúsága után Alexandria püspöke lett, és ott szenvedett vértanúságot. Ezekiel próféta jövendölése alapján oroszlánnal ábrázolják, mert azzal kezdi evangéliumát: " A pusztába kiáltó szava: Készítsétek az Úr útját!".

Chanel Szent Péter vértanú
Ünnepe: április 28.

Franciaországban született 1803-ban. A Mária társaságba lépett, és mint misszionárius Polinéziába ment. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, de sokakat vezetett a Krisztus-hit igazságára. 1841. április 28-án Futuna szigetén vértanúhalált halt. Kiömlő vére pedig a hit magva lett a misszióban, számára pedig Krisztus országát nyitotta meg.

Tiszteletreméltó Kelemen Didák szerzetes
Ünnepe: április 28.

Székely szülőktől származott, Háromszék megyéből, Baksafalváról (ma Kézdialmás). A keresztségben a Sámuel nevet kapta. Kézdivásárhelyen tanult a minoritáknál, és 1702-ben belépett a rendbe. Eperjesen 1708-ban pappá szentelték. Apostolkodásban és tudásban egyaránt kitűnt. Szatmárban, Biharban, Szilágyságban, Hevesben, Borsodban, Csanádban apostolkodott. 1717-ben tartományfőnökké választották meg. Egész életét a vándorló apostolkodás, a felebaráti szeretet, az irgalmasság cselekedetei töltötték ki. Sokat imádkozott. Készségesen ment misézni, szentségeket kiszolgáltatni, prédikálni. 1744. április 21-én még elnökölt a miskolci tartományi gyűlésen, súlyos betegen. Rá egy hétre, április 28-án meghalt.

Sziénai Szent Katalin egyháztanító
Ünnepe: április 29.

1347. március 25-én született, mint anyjának 25. gyermeke. Hét éves korában szüzességi fogadalmat tett. nyolc éves korában kapta első látomását. Szent Domonkos rendjébe lépett. Rendkívüli aszkéta, és egyben tevékeny életet élt: kongregációkat szervezett, betegeket ápolt, szegényeket segített, bűnösöket térített. Fejedelmekkel, püspökökkel, sőt a pápával is levelezett. Rábírta XI. Gergely pápát, hogy visszatérjen Avignonból. Levelezését és "Dialógus" című munkáját a Krisztussal való szoros kapcsolat hatotta át. Testén Krisztus sebhelyeit viselte. VI. Orbán pápa Rómába hívta, és Szent Katalin ott halt meg 33 éves korában, 1380. április 29-én.

Szent V. Pius pápa
Ünnepe: április 30.

Ghislieri Mihály volt a neve, és a piemonti Soscoban született 1504. január 17-én. Mint dominikánus szerzetes 17 évig a rend teológia-tanára volt. Közben 3 évig kolostorának priorja is. 1550-ben a pápai inkvizíció általános biztosává, 1559-ben bíborossá, majd nagyinkvizítorrá nevezték ki Rómában. Ő követte IV. Piust Szent Péter székében. Működését két fő törekvés határozta meg: Az Egyház belső reformját a tridenti egyetemes zsinat szellemében keresztülvinni, és az Egyház érdekeit védeni. A belső megújulás érdekében megkívánta környezetétől és az egész papságtól az egyszerűséget, tiltotta a fényűzést, erélyesen lépett fel az erkölcstelenséggel szemben, letörte az uzsorát és a rablásokat. Kiadta a katekizmust, megreformálta a misekönyvet és a breviáriumot. A missziók ügyét támogatta. Az ő ösztönzésére egyesült Genova és Velence, akik fényes győzelmet arattak Lepantónál a törökök felett.

 

Forrás: VP